Minden magyart figyelmeztetnek! JANUÁR 5.-ig tart a határidő!
Egyelőre nem tudni, hogy 2025 telén mikor – és egyáltalán lesz-e – kikapcsolási moratórium a lakossági gáz- és áramszámlákra. Az MVM tájékoztatása szerint idén még nem született döntés a téli időszakra vonatkozó önkéntes korlátozásról, miközben a háttérben így is komoly számú hátralékos ügyféllel kell számolni: a fogyasztók közel 15%-ának van lejárt tartozása, és bár tényleges kikapcsolás csak a teljes ügyfélkör nagyjából fél százalékánál történt, egy rossz döntés vagy egy elmaradt igénylés sokaknak jelenthet komoly kockázatot – írja a Pénzcentrum.
Az sem mellékes, hogy mindeközben több tízezer fogyasztó úgynevezett védendő státuszra lenne jogosult, de közülük sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel – sőt, a nyilvántartott védendő fogyasztók száma évről évre csökken.
Mi az a kikapcsolási moratórium, és hogyan nézett ki az elmúlt években?
Az MVM Csoport az elmúlt években több alkalommal vállalt önkéntes kikapcsolási moratóriumot a téli, karácsonyi és év eleji időszakra. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos, előre meghatározott időszakban – még jelentős hátralék esetén sem – kapcsolják ki a gáz- vagy áramszolgáltatást a lakossági ügyfeleknél.
Az elmúlt évek időszakai jól mutatják, hogy nincs egységes, kőbe vésett gyakorlat, a moratórium hossza évről évre változott:
2019: 2019. december 13. – 2020. január 5. → 24 nap
2020: 2020. november 29. – 2021. január 8. → 41 nap
2021: 2021. november 29. – 2022. január 8. → 41 nap
2022: 2022. december 20. – 2023. január 8. → 20 nap
2023: 2023. december 15. – 2024. január 8. → 25 nap
2024: 2024. november 29. – 2025. január 5. → 38 nap
Látszik, hogy a leghosszabb, 41 napos moratórium 2020-ban és 2021-ben volt érvényben, amikor a pandémia, a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő energiaárak különösen indokolták a hosszabb védelmi időszakot. A legrövidebb időszak 2022-ben volt, mindössze 20 nappal.
2025-re azonban – jelen állás szerint – nincs még végleges döntés arról, hogy lesz-e, és ha igen, pontosan mikor és meddig tart majd a kikapcsolási moratórium.
Valójában hányan vannak bajban? – Számlaelmaradás és kikapcsolások
Az MVM adatai szerint jelenleg:
az ügyfelek közel 15%-ánál tartanak nyilván lejárt tartozást;
kikapcsolás ugyanakkor csak azoknál történik, akik
legalább 63 napja nem fizették ki számlájukat,
többszöri felszólítás ellenére sem rendezik a tartozást,
és nem jutnak dűlőre részletfizetésről vagy fizetési haladékról.
2025 augusztus végéig a teljes ügyfélkör alig fél százalékánál fordult elő tényleges kikapcsolás. Ez arányaiban alacsony, de abszolút számokban így is több tízezer embert jelenthet országos szinten.
Mikor kerülhet sor tényleges kikapcsolásra?
Az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolása szigorú feltételekhez kötött:
Legalább 63 napos tartozás: ennyi ideje lejárt (ki nem fizetett) számla szükséges.
Legalább két írásos értesítés:
a tartozás tényéről,
a kikapcsolás lehetőségéről,
a részletfizetésről, fizetési haladékról,
a védendő fogyasztói kedvezményekről,
és az előrefizetős mérő (prepaid) igényléséről.
Sikertelen egyeztetés a szolgáltatóval részletfizetésről vagy haladékról.
Nagyon fontos: aki időben jelzi a problémát, annak jó eséllyel lehetősége lesz valamilyen megoldásra (részlet, haladék), és elkerülheti a kikapcsolást.
Előrefizetős mérő: nem csak a rászorulók használják
Az MVM adatai szerint:
földgáz: kb. 8500 ügyfélnél van előrefizetős gázmérő,
villamos energia: közel 100 000 ügyfél használ előre fizetős villanyórát.
Az előrefizetős mérő (prepaid mérő) lényege, hogy a fogyasztó előre feltölt egy bizonyos összeget, és amíg a keret tart, van szolgáltatás. Ha elfogy a feltöltés, a mérő lekapcsolja az ellátást, a következő feltöltésig.
Ez a megoldás:
sok esetben adósságspirálban lévőknek nyújt kontrollt,
de nem kizárólag szociális okból választják:
ritkán használt nyaralókban,
hétvégi házakban,
kisebb, alkalmi használatú ingatlanokban is gyakori.
Az előre fizetős mérő tehát egyszerre kockázatkezelési eszköz (nem tud felhalmozódni nagy tartozás), és egyben kényelmi vagy kontrollmegoldás is lehet.
Mi befolyásolhatja a 2025-ös moratórium hosszát?
Mivel nincs egységes, törvényben rögzített időtartam, a moratórium hossza minden évben vállalati döntés eredménye. Több tényező is befolyásolhatja, hogy az MVM mennyire „bőkezű”:
Időjárás, tél keménysége: kemény, tartósan hideg tél esetén erősebb a társadalmi igény a hosszabb védelemre.
Rászorulók aránya: ha nő a hátralékosok száma, illetve több a szociálisan érzékeny élethelyzet, erőteljesebb lehet a nyomás a hosszabb moratóriumra.
Gazdasági környezet, energiaárak: ha az energiapiac feszes, drága az áram és a gáz, a szolgáltató pénzügyi mozgástere is szűkülhet.
Kormányzati elvárások, rezsipolitika: bár az MVM a moratóriumot „önkéntesnek” nevezi, a gyakorlatban az állami tulajdon és a rezsipolitika miatt a döntés mögött politikai felelősségvállalás is megjelenik.
A végeredmény mindig egyfajta egyensúlykeresés: meddig lehet vállalni a napszámla nélküli ellátást úgy, hogy közben a cég pénzügyileg is stabil maradjon.
Védendő fogyasztói státusz: sokaknak járna, kevesen kérik
A kikapcsolási moratórium mellett létezik egy másik, jogszabályi szinten beépített védelem is: a védendő fogyasztói státusz, amely a villamos energia-, a földgáz- és a víziközmű-szolgáltatásban is lényeges könnyítéseket adhat.
Kik lehetnek szociálisan védendő fogyasztók?
Szociálisan védendőnek minősülhet az a fogyasztó (vagy az ő háztartásában élő személy), aki például:
időskorúak járadékában részesül,
aktív korúak ellátására jogosult,
lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást kap,
ápolási díjban részesül,
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
otthonteremtési támogatásban részesült (meghatározott ideig),
nevelőszülő / hivatásos nevelőszülő,
a Nemzeti Eszközkezelő Program egykori résztvevőjeként bérleti jogviszonyban áll,
vagy gyermekek otthongondozási díjában részesül.
Ki minősül fogyatékkal élő védendő fogyasztónak?
Fogyatékkal élő védendő lehet:
akinél a kezelőorvos igazolja a fogyatékosságot,
aki vakok személyi járadékában vagy
fogyatékossági támogatásban részesül,vagy akinek az életét / testi épségét közvetlenül veszélyeztetné a kikapcsolás
(például ha lélegeztetőgépet vagy más életfenntartó berendezést használ).
Milyen kedvezmények járnak?
A védendő fogyasztók különféle könnyítéseket kaphatnak, például:
Részletfizetés (évente meghatározott alkalommal, hosszabb futamidővel).
Fizetési haladék rendkívüli élethelyzetben.
Előre fizetős mérő felszerelésének lehetősége kikapcsolás helyett.
Fogyatékkal élőknek:
egyedi mérőhely-kialakítás,
havi leolvasás,
saját otthonban történő számlafizetés,
adott esetben kikapcsolási tilalom vagy folyamatos ellátás biztosítása.
Akik egyszerre szociálisan rászorulók és fogyatékkal élők, a két kategória kedvezményeit halmozni is tudják.
Fogy a védendő fogyasztók száma – miközben egyre többen lehetnének jogosultak
A nyilvántartások szerint a védendő fogyasztók száma évről évre csökken, pedig a jogosultak köre bővülhetne:
2022: 32 140 fő
2023: 29 396 fő
2024: 26 763 fő
2025: 24 995 fő
Három év alatt több mint 7000-rel csökkent a védendőként nyilvántartott fogyasztók száma. Ez komoly ellentmondást jelez: miközben a szociális helyzet nem lett számottevően jobb, az energiaköltségek pedig tartósan magasak, egyre kevesebben élnek a védelem adta lehetőségekkel.
Ennek több oka lehet:
sokan nem is tudnak róla, hogy igényelhetnék,
mások számára túl bonyolultnak vagy bürokratikusnak tűnik az igénylés,
van, akit a stigma vagy szégyenérzet tart vissza attól, hogy „védendőnek” minősítse magát,
előfordulhat az is, hogy korábbi rossz tapasztalat miatt már nem próbálkoznak.
Pedig a védendő státusz – jóval a kikapcsolási moratóriumon túl – tartós, rendszerszintű védelmet nyújthat azoknak, akik nehéz helyzetben vannak.
Mit tehet az, aki már most gondban van a rezsivel?
1. Nem szabad megvárni a 63 napot.
Már egy-két számla elmaradásánál érdemes felvenni a kapcsolatot a szolgáltatóval, és tisztázni:
kérhető-e részletfizetés,
adható-e fizetési haladék,
van-e lehetőség előre fizetős mérőre.
2. Ellenőrizni kell, hogy jogosult-e valaki védendő státuszra.
Ha igen, érdemes minél hamarabb benyújtani a kérelmet az adott szolgáltatók felé (áram, gáz, víz), a szükséges igazolásokkal együtt.
3. Érdemes a helyi önkormányzatnál is érdeklődni.
Sok önkormányzat nyújt lakhatási, fűtési, rezsitámogatási formákat, amelyek kisebb, de döntő jelentőségű segítséget adhatnak egy kritikus időszakban.
4. Figyelni kell a moratóriummal kapcsolatos híreket.
A 2025-ös kikapcsolási moratóriumról várhatóan az MVM és a sajtó is beszámol, érdemes kifejezetten figyelni a november–decemberi híreket. A moratórium nem oldja meg a tartozást, de életmentő lehet egy kemény téli időszakban.
2025-ben egyelőre nem dőlt el, mikor – és lesz-e egyáltalán – téli kikapcsolási moratórium.
Az ügyfelek közel 15%-a hátralékos, de tényleges kikapcsolás csak a teljes kör alig fél százalékánál történt.
Egyre többen használnak előrefizetős mérőt, de ez nem kizárólag szociális kényszer: nyaralókban, ritkán lakott ingatlanokban is népszerű.
A védendő fogyasztói státusz komoly védelmet adhat, mégis csökken a nyilvántartott védendők száma.
Aki bajba kerül a rezsivel, annak a legfontosabb lépés: időben jelezni, tájékozódni a lehetőségekről, és – ha jogosult – védendő státuszt igényelni.
A kikapcsolási moratórium egy fontos, de ideiglenes mentőöv. A tartós biztonságot inkább az adósságkezelés, a védendő fogyasztói rendszer, és a szolgáltatóval való aktív, időben megkezdett egyeztetés tudja biztosítani.
